• Szeged város - 2014
    Kothencz János önkormányzati képviselő
  • Szeged Város
    Kothencz János önkormányzati képviselő
  • Szeged Város
    Kothencz János önkormányzati képviselő
  • Szeged város
    Kothencz János önkormányzati képviselő

Csepreghy Nándor: Szeged jövője a kutatás-fejlesztésben rejlik

Csepreghy Nándor: Szeged jövője a kutatás-fejlesztésben rejlik
Szeged csak keretet teremtett az uniós fejlesztésekkel, a városvezetés képtelen volt tartalommal megtölteni azt – fogalmazott Csepreghy Nándor helyettes államtitkár az IH Rendezvényközpontban, ahol Kothencz János polgármesterjelölttel tartott előadást Szeged gazdasági lehetőségeiről.
Reális 200 milliárd forint fejlesztési forrást Szegedre hozni Kothencz János szerint, a Fidesz-KDNP-L.É.T. polgármesterjelöltje a „Gazdasági jövőkép – Szeged” című konferencián pénteken azt is hangsúlyozta előadásában, hogy a város gazdasági újjáépítését a vállalkozói réteg megerősítésével kell kezdeni, ezenfelül a kormánnyal való együttműködést is szorgalmazta.

„Szeged megkapott minden lehetőséget, amit egy kormány megadhatott a városnak. Az itt megvalósult beruházások mennyisége alapján Szegednek egy virágzó, európai értelemben is versenyképes városnak kellene lennie, ezzel szemben 7000 regisztrált munkanélküli van, de számuk a nem regisztráltakkal együtt akár húszezerig is felkúszik. Azt gondolom, egy olyan beruházás, mint például egy autópálya vagy az ELI csak egy keretet teremt, és a városvezetésen múlik az, hogy ezt a keretet meg tudják-e tölteni tartalommal” – nyilatkozta portálunknak Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára azt is hangsúlyozta, hogy a kormány nem tesz különbséget jobb- és baloldali városvezetés között, mindenkinek kezet nyújt, aki hajlandó ezt elfogadni és ezzel a támogatással úgy tud élni, ami az ország makrogazdasági szempontjaiból is hasznos. „A szegedi városvezetés az elmúlt években úgy néz ki, hogy más kottából énekelt… Hiába érkezett ide több milliárd forintnyi fejlesztési forrás, hol van ezeknek a beruházásoknak a munkahelyteremtő hatása? Hol van a gazdasági növekedést ösztönző hatása? Ez azt mutatja, hogy akkor tudta nyújtani a kezét, amikor a pénzekre nyújtotta be az igényét” – fogalmazott Csepreghy.

A az IH Rendezvényközpontban rendezett „Gazdasági jövőkép – Szeged” című rendezvényen elhangzott, a szegedi régió az országos rangsor tizedik helyén található, ami a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Nemesi Pál szerint összességében jónak tekinthető, de előkelőbb is lehetne, amennyiben kihasználná a város a benne rejlő lehetőségeket. Bevezetőjében kiemelte a tudásalapon működő gazdaságot, a jó infrastrukturális ellátottságot és a hármashatár közelségét, mely adottságokra is alapozva érdemes Nemesi szerint a város jövőjét alapozni.
Szeged fejlesztései csak tartalom nélküli keretek

A keretekről sok szó esik az uniós fejlesztések kapcsán, de a tartalommal keveset foglalkoztak, melyre Csepreghy Nándor szerint példa Szeged esetében az autópálya. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára emlékeztetett, megépült ugyan az sztráda Szegedig, de mégsem vonzotta ide a munkahelyteremtő beruházásokat, vállalkozásokat. „Ilyen kereteket teremtettek a térrekonstrukciók és a tömegközlekedés fejlesztése, melyek egy európai életszínvonalhoz hozzátartoznak ugyan, csak ha azok az emberek, akik ezeket az eszközöket használják, nem tudnak hova munkába menni, akkor kevésbé őszinte a mosolyuk” – jegyezte meg a helyettes államtitkár.

Elmondta, tízezer-ötszáz milliárd forint fejlesztési támogatást kap Magyarország az Európai Uniótól 2020-ig, arányaiban ennyi támogatást az elmúlt két évszázadban nem kapott hazánk. Csepreghy szerint azonban ez is csak üres keret lenne, mint a szegedig elérő autópálya, ha nem lenne mögötte tartalom. Hangsúlyozta, elengedhetetlen az erős középosztály ahhoz, hogy Magyarország sikeres legyen, ez az eszmei alapja a kormányzat uniós fejlesztési politikájának is.

A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára kijelentette, Szeged szempontjából nagy jelentőséggel bír az a 700 milliárdos uniós keret, amit kutatás-fejlesztésre lehet fordítani, hiszen itt épül meg az ELI, így ezen forrás jelentős része érkezhet ide. Csepreghy úgy látja, a következő szegedi városvezetés legfontosabb gazdaságfejlesztési célkitűzése az kell, hogy legyen, hogy ide csábítsa a kutatással és fejlesztéssel foglalkozó cégeket, vállalatokat, akik a lézeres kutatóközpont mellett létesülő tudásparkban kaphatnak helyet. „Kothencz János polgármesterjelölt 200 milliárd forintos tervekről számolt be a fejlesztéspolitika terén. Adott esetben ezekhez a célokhoz illeszkedve ez az összeg még tovább is emelhető” – jelentette ki Csepreghy Nándor.

A munkahelyteremtéshez szükség van a helyi vállalkozókra

Gazdasági szempontból nem sikeres Szeged, hiába nyert az uniós beruházásokkal – erről már Kothencz János beszélt. „A jobboldal számít a vállalkozásokra, akárcsak az itt élők. Szeged gazdasági újjáépítését a helyi vállalkozói réteg megerősítésével kell kezdeni, ami az ő érdekeik ismerete és figyelembe vétele nélkül egészen egyszerűen nem fog menni” – jegyezte meg a Fidesz-KDNP-L.É.T. polgármesterjelöltje. A munkahelyteremtés másik útjának pedig a kormánnyal való együttműködést nevezte. Beszámolt róla, hogy több alkalommal találkozott szegedi vállalkozókkal, akik elmondták, hogy az önkormányzat nem tart fenn velük semmilyen kapcsolatot, nem veszi figyelembe az érdekeiket, s összességében úgy értékelték, hogy nem vállalkozóbarát Szeged. Kitért arra, hogy a környékbeli, például homokhátsági települések polgármestereit is azt tapasztalták, hogy a szegedi városvezetésnek még csak szándékában sem áll együttműködni velük. Kothencz megjegyezte, az itteni gazdasági szereplőkkel történő párbeszéd révén több fejlesztési forrás érkezhetne Szegedre. „A környékbeli településekre jellemző virágzó mezőgazdaságot, az értékteremtést összevonnánk azzal, hogy Szegeden például feldolgozóipar létesülne újra, akkor jövőt is képesek lennénk adni az itt élő embereknek” – jegyezte meg.

Problémának nevezte, hogy a gazdasági recesszió idején a forrásszegény vállalkozások nem kaptak segítséget az akkori kormánytól, és az uniós pénzek sem tudták pótolni az elapadt banki hiteleket, hiszen nem a vállalkozásokra szabott, vagyis a gazdasági környezetet élénkítő szemlélettel pályáztatták osztották el a pénzt. Így Szegeden is olyan fejlesztési célok valósultak meg, amelyek nem szolgálták a gazdaság élénkítését, a foglalkoztatás növelését.

Kothencz János előadásában kifejtette, azért is van szükség változtatásra, szemléletváltásra, mert már élénkül a magyar gazdaság, az uniós források 60%-át gazdaságfejlesztésre lehet fordítani a kormány döntése értelmében, s ennek a kis- és középvállalkozások a kedvezményezettjei. „Ha ki tudjuk használni az ELI beruházásban rejlő gazdasági értelemben vett lehetőségeket, az számottevő mértékben befolyásolni tudja a környék gazdasági teljesítményét” – a polgármesterjelölt szerint ez is indokolja azt, hogy Szegeden is átalakuljon a gazdasági környezet. Emlékeztetett, hogy a jobboldal gazdasági programjának gerincét a helyi gazdasági szereplők támogatása adja, és ő is számít véleményükre, javaslataikra, hiszen fejlesztési stratégiát Kothencz szerint csak helyben lehet kitalálni a piaci szereplők bevonásával.

Szükséges a kormányzattal való együttműködés

A helyi vállalkozói réteg megerősítése mellett fontos területnek nevezte a kormánnyal való együttműködést, vagyis Szeged fejlesztési terveit összhangba kell hozni a kormányzati fejlesztési célokkal. „A helyi elgondolások csak kormányzati jóváhagyással, támogatással fognak megvalósulni. Aki ezzel szembe megy, az kimarad” – közölte.

Három fő prioritást nevezett meg, a gazdaság fejlesztését, a lakosság életminőségének a javítását, továbbá a kutatási és fejlesztési pályázatok és az egyetemmel való partnerség előmozdítását. „Ezek a célok olyan konkrét fejlesztési programokon keresztül valósulhatnak meg, mint például az ELI lézeres kutatóközponthoz kapcsolódó szolgáltató, kutatás-fejlesztési és tudományos területeken történő munkahelyteremtő beruházások létesítése. Ezt olyan módon képzelem el, hogy előnyben részesítenénk a helyi kkv-kat, ami egy nagyon fontos szempont. A Biopolisz innovációs, tudományos beruházás a kapcsolódó déli Tisza-híddal is ide sorolható, továbbá olyan környezetbarát energetikai fejlesztéseket kell megvalósítani, melyek elsősorban a panellakások fenntartási költségeit csökkenthetik. Ez – a város jelenlegi elképzeléseivel ellentétben – nem korlátozódna Odesszára, hanem Szeged mind a nyolc lakótelepi negyedre kiszélesíthető programról van szó. A termálvízre épülő egészségházak gyógyászati szolgáltatásokkal együtt történő létesítése, a közösségi terek fejlesztése és sportlétesítmények építése is a programom része, a fedett uszoda és az iskolai tanmedencék gondolata végre életre kell, hogy váljon, akárcsak az utak felújítása” – ismertette a főbb területeket Kothencz János.

200 milliárd gazdaságélénkítésre, munkahelyteremtésre

A polgármesterjelölt kijelentette, minimum 200 milliárd forintot kíván Szegedre hozni, s olyan fejlesztések megvalósítását tűzte ki célul, amely gazdaságélénkítő hatással és munkahelyteremtéssel jár együtt. „Ha a kis- és középvállalkozókat komolyan vesszük, akkor azokat vesszük komolyan, akik szegedieknek adnak munkát és ezzel lehetőséget arra, hogy családjaikról gondoskodjanak” – magyarázta a Fidesz-KNDP-L.É.T. polgármesterjelöltje. Fontosnak nevezte a vállalkozók számára az önkormányzati helyiségek bérleti díjának méltányos szintre történő mérséklését, de Kothencz szerint az önkormányzati tulajdonú lakások bérleti díját is szükséges csökkenteni, mert azok a piaci albérleti díjakkal vetekszenek.

Előadásában a polgármesterjelölt kitért arra is, hogy az általa felvázolt fejlesztéseket milyen forrásokból lehet finanszírozni. Ezek egyike a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), melyből a kormány döntése alapján 32 milliárd forintra jogosult Szeged. Ezt azonban csak akkor tudja lehívni a város 2020-ig, ha olyan projekteket nyújt be, amelyek megalapozottak, valamint a kormányzat elképzeléseivel is összhangban vannak. Ezen felül további 9 operatív program van 7000 milliárd forintos forrással, ezekből az önkormányzat segítségével oktatási és szociális intézmények és vállalkozások is részesülhetnek.

Hozzátette, az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) keretéből egy jól megalapozott helyi projekt is támogatható. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 2500 milliárdos keretéből támogatható az „Okos város” programot emelte ki, míg a lakóközösségi kezdeményezések, a felzárkózást segítő programok az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programból (EFOP) finanszírozhatóak. A magyar költségvetés is biztosíthat forrásokat, és a megfelelő projektek esetén Szegednek szánt 32 milliárd forinton felül Csongrád megye 25,5 milliárd, Szeged térsége pedig további 1,7 milliárd forintra számíthat a TOP forrásaiból. Kothencz elmondta, mindezek együttesen a gazdaságélénkítést, a foglalkoztatás bővítését, a munkahelyteremtést szolgálják.

„A jelenlegi városvezetés mögött már nem áll semmi. Nincs mögöttük egy erős szervezet, budapesti székházuktól is kénytelenek megválni. A párt széttöredezett, méghozzá olyannyira, hogy Gyurcsány Ferenccel kénytelen összeállni a jelenlegi városvezető, aki arra próbálja rábeszélni az embereket, hogy jövőjüket elszalasszák” – közölte Kothencz János hozzátéve, mögötte egy kétharmados kormányerő áll, és ezzel együtt lehetőségek, amelyek együttműködéssel, kooperációval lehetőséget kínálnak szegediek számára.

Forrás: szegedma.hu